Mai gondolataim

Minden nap bebizonyosodik életünkben a Gondviselés mindenek felett álló ereje. Pár nappal azután, hogy közzétettem az előző bejegyzést, és azóta is mindig érezteti velünk, hogy nem vagyunk egyedül. Elköteleztük magunkat egymás mellett, augusztusban meg is ünnepeljük, és készülünk a hazaköltözésre. :-D Mindezt azért írtam le nektek, mert ma megint olvastam valamit, ami ezeket a gondolatokat újra megerősíti. 

 "Azt gondoltam magamban, hogy ha kitartok az elkötelezettségem mellett, és minden tőlem telhetőt megteszek, azután pedig fohászkodom Istenhez, hogy pótolja ki erőimet, bizonnyal megvalósíthatjuk az elképzelésünket. És így is történt! Amikor megvalósítasz valamit, amit egykor lehetetlennek hittél, új emberré válsz. Megváltozik az énképed és a világszemléleted." (John C. Maxwell)  

Három hetem van, hogy megírjak 5 beadandó dolgozatot és egy szakdolgozatot + megszervezni a költözést, meg lehet még a jogosítványt is befejezem. Most még lehetetlennek tűnik, de megteszünk minden tőlünk telhetőt, és remélem "tovább változik az énképünk és világszemléletünk". ;-)

„Abban a pillanatban, amikor az ember végérvényesesn elkötelezi magát, a Gondviselés is működésbe lép. Mindenféle dolgok történnek, hogy segítsék az embert, amelyek egyébként soha nem estek volna meg. Az események egész áradata fakad e döntésből, az előre nem látott mozzanatok, találkozások és anyagi segélyek legkülönbözőbb fajtáit idézve elő az ember érdekében, amelyekről senki nem is álmodta volna, hogy része lesz bennük.” (William H. Murray)

Új élet :)

Nándi a sajtótájékoztatón

Új életet kezdtünk. Június elején elhatároztuk Nándival, hogy felhagyunk a vendéglátós élettel. Úgy éreztük értelmét vesztette az egész. Túl sok energiát emésztett fel, ahhoz képest amit adott. Elérkeztünk egy ponthoz, mikor betelt a pohár. Ennyi volt, elég volt. Bejelentettük Ramónnak (az üzlettársunknak), aki első pillanatban próbálta leplezni a meglepettségét, de nem volt más választása, mint tudomásul venni döntésünket. Július elsején már vidáman kocsikáztunk Madrid felé, Petráért és Eszterért mentünk a reptérre. :) Gyönyörűen sütött a nap, és a szabadságban fürödve szinte repültünk Madrid felé. Tartalmas volt az az idő, amit az Ermitában töltöttünk, az életünk része volt, és nagyon-nagyon sokat tanultunk, míg ott dolgoztunk. De éreztük, hogy más irányt kell, hogy vegyen az életünk. Kb. egy hét telt el a szabadságunkból, mikor meg is kaptuk a következő megbízatásunkat: egy magyar informatikai cég számára fordítottuk le legújabb termékük honlapját spanyolra, majd ennek a terméknek lettünk hivatalos képviselői a spanyol nyelvterületen. Végre valami nekünk való, néztünk össze Nándival. :) Telefonos alkalmazásokat készítünk rendezvényeknek, éttermeknek stb. (az alkalmazáskészítő honlap, itt megnézhettek néhány elkészült alkalmazást) :) Elkészítettük egy egy hónapos salamancai fesztivál alkalmazását, mellyel bekerültünk egy sajtótájékoztatóra is. :) Nándi ismertette az alkalmazás lehetőségeit. Persze spanyolul. Nagyon ügyes volt! :) A boldogságunkhoz még az is hozzátartozik, hogy egy régi álmom is beteljesült: felvettek a Salamancai Egyetem Spanyol nyelv tanítása mint idegen nyelv mesterképzésére. Csütörtökön volt az első órám, amit nagyon-nagyon élveztem. Kiváló tanárok dolgoznak itt, a világon ez a legelismertebb ilyen szakirányú mesterképzés. 

Réka

Egy ajándék vers

Hát itt vagyunk újra, bár most újdonságról beszámolni nem tudok, éljük mindennapjainkat, itt, a faluban, közben sokat dolgozunk. Januárban otthon töltöttünk egy szép, tartalmas hetet, feltötődtünk. :) A március 15-ét a madridi Magyar Nagykövetségen ünnepeltük, a Nagykövetasszony jóvoltából, aki meghívott minket a fogadásra. Érdekes találkozó volt, nagy meglepetésünkre még ismerősökkel is találkoztunk, sok új embert ismertünk meg. Kihasználva az alkalmat, két napra zártunk be azon a héten, és eltöltöttünk két napot Toledóban. Jól esett egy kis pihenés, készültek képek is, szép sorjában majd felöltögetem őket. Annyi beszámolni valóm azért van, hogy Nándi Cisco tanfolyamot végez. Az informatikusok tudják, hogy nem egy egyszerű dolog, pláne nem spanyolul. Nagyon ügyesen veszi az akadályokat, hetente kb két vizsgát kell megcsinálnia, eddig mindegyiket 80% fölött teljesítette. :) A múltkor rátaláltam egy gyönyörű versrészletre, és most rákerestem a versre is. Szerintem a magyar lányok, asszonyok küldetését fogalmazza meg. Isten adjon nekünk hitet és erőt, hogy ezt betölthessük!

Magyar lány
Ha a bölcső magyar lánynyá ringatott,
A jó Istent eléggé nem áldhatod.
Minden reggel, minden este áldd nevét,
Hogy magyar szót ejtettél ki legelébb.

De születni magyar lánynak nem elég;
Meg is kell hogy érdemelje a nevét.
Legyen szendébb, tisztább, jobb és szelidebb,
Mint a máshol nőtt lányok, a többiek.

Valahányszor kicsi lába port tipor,
Áldja meg e szép hazát mindannyiszor,
Legyen neki öröm is és büszkeség,
A hazáért feláldozni mindenét.

Jó sorsban a hitet, békét ébressze,
A családi kör melegét élessze;
És ha Isten balsorsot is megenged:
Vigasztaljon, tanitsa a türelmet.

Fürge ifjak, bús férfiak, öregek,
Szeressék meg általa a nemzetet.
Kiáltsanak fel, ha látják, lelkesen:
Csak magyar föld, más ilyen nőt nem terem.

Reviczky Gyula
(1855-1889)

http://mek.niif.hu/01000/01058/01058.htm#315

Az élet megy tovább...

...azaz rohan. Nap nap után. Már újra beköszöntött az ősz, nemsokára karácsony, és még csak alig ocsúdtunk fel egy kicsit a nyári rohanásból, és a Magyar Napokból. Biztos nagyon sokan gondoltatok ránk, mert nagyon jól sikerült. :D Megdőlt az étterem életében az egy napra eső foglalások száma. Szombaton este még az utolsó pillanatban is jöttek emberek, hogy szeretnének vacsorázni... éppen hogy még be tudtuk őket zsúfolni. A négyfogásos magyar vacsora után, fél órás zenés-táncos műsort adtunk, és a hangulat a tetőfokára hágott, köszönjük a Tulipánt Népzenei Együttesnek! :D Hamarosan képeket is töltünk majd fel, és kedvetekre csemegézhettek. Addig is itt egy videó az éttermünk YouTube oldalán. Meglátogatott minket a madridi magyar Nagykövetasszony a férjével, illetve itt volt a salamancai zeneakadémia igazgatója is. Vasárnap ott is felléptünk, egy spanyol zongoraművész tanárnő segítségével. Aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett, és tökéletesen beszél magyarul, szinte akcentus nélkül. Nagyon jó érzés volt hallani, hogy gyönyörű nyelvünket milyen szépen el tudta sajátítani. ;) A Magyar Napoknak köszönhetően sikerült hatalmas ingyenreklámot csinálni az étteremnek. Egyik nap felhívtak egy salamancai rádiótól, hogy hallottak a rendezvényünkről, és hogy szeretnék, ha élő riportot adnék a déli hírműsorukban. (amikor a legtöbb ember hallgatja a rádiót :D ) Hát én örömmel tettem eleget a felkérésnek. Főleg a magyar konyháról kérdezgettek, beszéltem a finom leveseinkről, a híres magyar paprikáról, a paprikáskrumpliról... Aztán a riporter a vasárnapi helyi újságban (amelynek a legnagyobb az olvasottsága) a rádióban elhangzott beszélgetésünk alapján megjelentetett egy cikket. Aznap többen is felkerestek minket a cikk hatására, akik még sosem látták az éttermet. Szerencsére maradt egy kis tölött káposzta, így meg tudtak kóstolni egy kis hazai finomságot. A Magyar Napok után egy héttel halloween bulit szerveztünk, gyerekeknek jelmezversennyel, felnőtteknek koktélokkal, meg furcsa halloweenos pincsókkal. Bár hulla fáradtan álltunk neki, még a magyar napokat ki se pihentük, de végül is ez is jól sikerült, nagyon sokan eljöttek. :D Novemberben kicsit lecsökkent a forgalom, de legalább kihasználjuk pihenésre, meg utolérjük magunkat az étterem elmaradt dolgaiban. Csocsóbajnokságot szervezünk éppen, elkészült a karácsonyi menükínálatunk cégeknek, csoportoknak, már arra is vannak jelentkezők. A héten készen lesz a szilveszter esti vacsora terve is. Közben lefoglaltuk a tárhelyet az étterem honlapjának, Nándi gyorsan össze is dobott egy egyszerűbb lapot, aztán folyamatosan dolgozunk ezen is. Azért már érdemes meglátogatni, egész jó kis hangulata van. :) Közben facebookos reklámkampányba kezdtünk, vásároltunk egy apróbb hirdetést a facebookon, illetve felraktuk az éttermünket az összes salamancai csoport falára. Képzeljétek el, másnap el is jött vacsorázni egy pár, mert az egyik ilyen lapon látták a hirdetésünket, és nagyon-nagyon el voltak bűvölve az éttermünktől, meg a vacsorától, (és most jön a lényeg), hogy a lány borkóstolókat tart. Ez így nem tűnik nagy dolognak, csak hogy a következő programunk pont egy borkóstoló lesz januárban, és nem ismerünk senkit, aki megtarthatta volna, erre a Jóisten ideküldte nekünk ezt a lányt... Szóval itt tartunk, ennyi minden történt mióta nem írtunk, de hát láthatjátok, nem unatkozunk. :) Igen sok munkánkba kerül, de talán lassan, de biztosan egyre többen kezdik megismerni az éttermünket. Még nagyon sok tennivaló van, de haladgatunk előre, és reméljük nemsokára, már azzal számolhatok be, hogy beindult az étterem, és új embereket kell felvenni! :D 

Gyors helyzetjelentés

Mióta visszajöttünk Magyarországról belevetettük magunkat a magyar napok szervezésébe. Hát nem gondoltam volna, hogy ez ennyire embert megpróbáló feladat lesz. A csodával határos módon azt hiszem tegnap a célegyenesbe fordultunk. Sikerült elintézni, hogy kijöjjön a Tulipánt három napra. :D Meglátogat minket Madridból a magyar nagykövetasszony, itt lesz valószínűleg a salamancai polgármester is. Úgyhogy jó kis bulinak ígérkezik. Még egy újdonság van, ogy bevezettük a napi menüt, arra is jövögetnek az emberek. Tegnap meg ma is nagyon sokan voltak, mert ma munkaszüneti nap volt. Nem tudom írtuk-e, de már pizzát is árulunk. Múlt héten Emesével beszórtuk a falut szórólappal, és minket is meglepett a hatása. A hétvégén rekord mennyiségű pizzát adtunk el. :) A napi menünek is nagy sikere van, Elena a szakács lány nagyon finom ízesen főz. Hát így telnek a napjaink mostanában. Ha minden jól megy holnap elkészül a magyar napok plakátja, a facebookon megnézhetitek. Na megyek is, holnap is nap lesz. Jövő hétvégén gondoljatok ránk, akkor lesznek a magyar napok. Majd igyekszünk fényképezni, és írunk róla beszámolót. Kicsit izgulok, hogy minden jól sikerüljön.

Visszatérés Salamancába

Hétfő este éjfélre érkeztünk meg a salamancai házikónkba. Az út simán ment, jó volt minden, nem késett a gép... Még az autónk is ott várt minket a parkolóban.... Csak egy picike porszem került a gépezetbe:nem indult a kocsi. :) Lemerült az akkumlátor. Felhívtuk a biztosítót, ki is jöttek 20 percen belül, és beizzították a kis Turbit (így hívják az autónkat). Így hát elindultunk hazafelé. Emese nagyon finom vacsorával várt minket. :) Köszönjük! Lehet, nem mindenki tudja, Emese a barátnőm, szeptembertől lakik velünk, munkát keres, és talál is itt a városban. :) Másnap vissza is tértünk a "való életbe" vagyis még aznap este elkezdtünk dolgozni. Vacsi után átmentünk az étterembe beizzítottuk a hűtőket, takarítgattunk egy keveset. A vendégeink nagyon kedvesen fogadtak minket, hiányoztunk nekik. :) Mindenki megjegyzi, hogy milyen szép kisimult arccal jöttünk vissza. :) Sajna azért érezhető, hogy elkezdődött az iskola, a nyári felhőtlen iszogatásnak hűlt helyét találtuk. Kezdődik a téli időszak. Ennek azért előnye is van, már éjfél körül be tudunk zárni, így nem vagyunk olyan fáradtak. Nem is tudunk ilyen korán elaludni, látjátok, most is blogot írok. :) Most rendezvényekkel fogjuk feldobni a hangulatot. Az egyik ilyen nagyobb esemény a II. Magyar Napok lesznek. Nándi már elkezdte a szórólapot gyartani, amivel az éttermet fogjuk majd népszerűsíteni a szomszéd falvakban. Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat otthon, köszönünk mindent! Most egy kicsit dolgozunk még, aztán reméljük hamarosan megint mehetünk. :)

Sok minden

Olyan régen írtunk már, hogy azt sem tudom, hol kezdjem a mesélést. Talán ott vesztettük el a fonalat, hogy ki akartunk költözni a faluba. Hát ez meg is történt áprilisban, végül is sikerült kivennünk azt a házat, ami nagyon megtetszett nekünk, és az étteremmel majdnem szemben van. Kettőnknek nagyon-nagy ház, három szintes, plusz a garázs, de ahhoz képest, elérhető áron van. És ennél csak nagyobbakat láttunk a faluban. Az a hatalmas előnye, hogy egy perc alatt ottvagyunk az étteremben, és ez hatalmas könnyebbség. Van szabad szobánk, úgyhogy aki szeretne minket meglátogatni ne habozzon! :) Még aludni is van hol. :) A másik nagy hír, hogy júniustól Nándi is itt dolgozik velem! Együtt visszük az éttermet! :) Így most már sokkal jobb, mindig együtt vagyunk, és lassacskán kezd beindulni az étterem! :) Júniustól levittük az árakat, és vettünk egy csocsóasztalt, ami jelentősen megnövelte a forgalmat. Két hete pizzát is forgalmazunk, vettünk egy pizzasütőt, és nagyon finom pizzát tudunk így csinálni! Van is sikere, egyre többen viszik! És a másik nagy hír, hogy kaptunk az étterem részesedéséből 49%-ot. Ami azt jelenti, hogy ami megmarad bevétel, abból a fele a miénk. A baj csak az, hogy egyelőre nem marad meg semmi... De igazából két hónapja kezdett el beindulni a dolog, és ez még nagyon kevés idő. Nagyon sokat dolgozunk Nándival 12-15 órát naponta, de úgy látjuk van eredménye, az emberek nagyon elégedettek, és visszajárnak. Szép lassan be fog ez indulni. :) És akkor reméljük jó lesz! :) És végül a ráadás jóhír, hogy MEGYÜNK HAZA KÉT HÉTRE!!! :) szeptember 5-től 19-ig. Salamancában ünnepek lesznek, mindenki ott fog bulizni, mi meg kihasználjuk ezt a két hetet, és bezárjuk az éttermet, és hazamegyünk! Nagyon várjuk már, ránk fér egy kis feltöltődés. Dióhéjban ennyi történt ezalatt a pár hónap alatt míg nem írtunk, igazából dolgozunk éjt nappallá téve, de reméljük nem hiába! Puszilunk mindenkit, nemsokára találkozunk! :)

Tündérmese...

Alig telt el pár hét, mióta utoljára írtam, de ismét sokmindenről kell beszámolnunk. Az életünk (most már kezdjük elhinni) tündérmeséhez kezd hasonlítani. Az egyik örömteli hír, amiről már sokan értesültetek, hogy Nándi megkérte a kezemet. :) És hát.... izééé... igent mondtam... :) A gyűrűnkön a nevünk kezdőbetűik láthatóak rovásírással, köztük egy tulipánt, amit egy énlakai lelet alapján véstek bele. Ezeket öleli körbe egy életfa motívum, mely szintén nagyon jellegzetes ősi mintázat a magyar népművészetben. Összeköti a földet az éggel... 

A másik jó hír, amiért ilyen hirtelen jött a hazalátogatás, hogy kineveztek étteremvezetőnek. Úgy történt a dolog, hogy a kisfőnök már egyre inkább nem csinálta a dolgát, a vendégek mindig elégedetlenek voltak, és mivel mindig én szolgáltam fel az asztaloknál, nekem kellett elvinnem a balhét a "bájos" kis mosolyommal... De egyre inkább kezdett ez zavarni, és a pontot az i-re a szilveszter este tette fel, ami egy hatalmas káosz volt. Nem volt megszervezve, éjfélkor még nem volt pezsgő az asztalon...stb.. lényeg a lényeg, hogy betelt a pohár, és elmondtam mindent a nagyfőnöknek, hogy én ezt nem szeretném tovább csinálni, mert ez egy nagy égés, és egyre kevesebb vendég fog jönni. Ő azt kérdezte erre, hogy én jobban tudnám-e csinálni, és én mondtam, hogy igen. Meg megkérdezte mit csinálnék másképp, elmeséltem neki az ötleteimet, és erre azt mondta, hogy rendben holnap találkozunk és megbeszéljük hogyan tovább. Felvásárolta a kisfőnök részét, és engem tett a kifőnök helyére. Leváltottuk a pincéreket, azóta velem dolgozik Betti is :), aki a magyar napokon is nagyon sokat segített nekünk, és dolgozott az Erasmusban is. Azóta egész nap dolgozom, 10-12 órákat, vagy még többet is néha, főleg hétvégén. Két hete vagyunk nyitva, az első hét egész nyugodt volt, de ezen a hétvégén már nagy volt a pörgés... Híre ment a faluban a váltásnak, és egyre többen jönnek. Most hétvégére megszerveztem egy ünnepet, menüsort állítottam össze, 22 foglalásunk volt (ami egész jónak számít) nagyon jól sikerült, még meg is tapsoltak minket a vendégek. :) Eléggé fárasztó, hogy mindenre nekem kell figyelni, még ha pihenek is jár az agyam, mit hogyan kellene csinálni... Meg fogjuk változtatni az étlapot is, kicsit "felpofozzuk" az étterem hangulatát, már alig várom, hogy teljesen kész legyen! Majd csinálok képeket. :) Képzeljétek, jövő hét vasárnapra, már ötven fős foglalásunk van, és még a valentin napi menüt ki se plakátoltam. A vendégek a szombati ünnepi vacsora után már azt kérdezték, hogy készülünk-e valamivel valentin napra, mert jönnének vacsorázni, olyan jól érezték magukat. :) Úgyhogy lassan beindul a mandula... :) De ez egyedül persze nem menne, Nándi nagyon-nagyon sokat, és még annál is többet segít nekem. Már úgy mozog az étteremben, mintha ő is ott dolgozna. :) Mikor épp nem dolgozik mindig ott van velem, segít, szerel, takarít, mosogat, informatikus, elektroműszerész, lelkesítő vőlegény... :) És ha már itt tartunk, a harmadik jó hír, ha már három a magyar igazság, a héten közölte Nándival a főnöke, hogy majd hamarosan úgyis emelkedik a fizetésed, mert több feladatod lesz, étteremvezetővé szeretnélek tenni... Mondom én, hogy tündérmese... :) Már most is ő osztja ki a feladatokat a pincéreknek, gondoskodik dolgokról, már szinte teljesen átrendezte az éttermet, bevezette a forralt bort, aminek nagy sikere van, vannak olyan vendégek, akik csak azért járnak vissza az étterembe. És ha már három a magyar igazság, és negyedik a ráadás, lehet, hogy megint költözünk. :) Nézegettünk lakásokat Monterrubióba, ha már úgyis ott dolgozom, és egész nap ott vagyok az étteremben, jó lenne közel is lakni hozzá. Van egy nagyon szép házikó, kandallóval, hatalmas nappalival, terasszal, kicsi kerttel, és csak 30 euróval fizetnénk többet, mint eddig. A tulaj nagyon el akarja adni, de kért két hetet, ha addig nem sikerül neki, valószínűleg kiadják nekünk. És ami a legjobb benne (a kandallón kívül :) ), hogy kb 30 m-re van az étteremtől. :) A héten letelik a két hét, nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy döntenek. :) Ha egy kicsit ritkábban írunk, akkor bocsánat, most már tudjátok, ez azért van mert sokat dolgozunk, de azért igyekszünk mindig tájékoztatni titeket. ;)

Jó hír!!!

Hétfőn megyünk haza!!!!!!!!!!!!! Egy hétre, vasárnap jövünk vissza! :) Kicsit hirtelen jött, de most zár be az étterem 10 napra, ahol dolgozom. Gyors döntés volt, most még nem tudom részletesen megírni, de hamarosan újra jelentkezünk, és részletesen beszámolunk. Vagy otthon elmeséljük élőben. Úgy még érdekesebb! ;)