Élménydús vásárlások

Sziasztok!

Nagyjából egy hétig betegeskedtünk Rékussal. Igazából minden nap rengeteg féle emberrel találkozunk. Nem túlzok, nagyjából minden nap találkozunk emberekkel minden kontinensről. A tanfolyamokon, a templomban... rengeteg külföldi ismerősünk van. Mostanában egy Gánai kis néger sráccal lettünk nagyon jóba. Nagyon aranyos, jófej, rendes srác. A története, hogy miért utazott Spanyolországba, hogyan, és hol él most megér egy külön bejegyzést, most nem is kezdenék bele. Inkább most az utóbbi pár nap történéseiről:

Szóval igen, betegek voltunk, alig volt hangom, lázam viszont annál inkább. Réka is ugyanazokkal a tünetekkel feküdt, csak pár nap késéssel. Így ő már tudta nagyjából mi vár rá. ;-) Amúgy elfogyott a vitaminkészletünk amit hoztunk otthonról a télre, és kb 2-3 nappal azután már meg is betegedtünk. Úgyhogy ma voltunk is a gyógyszertárban és vettünk C-vitamint, meg egy multivitaminos tablettát. Otthon is mindenkinek melegen ajánlom! Főleg most télen. Inkább költsetek erre, mint a mostanában divatos kamu-influenzának az oltóanyagjára... Ha meg ingyenes, inkább kérjétek el az árát! ;)

Réka befejezte a szakdolgozatának nagy részét. Már csak az utolsó beadandóból 3 oldal hiányzik, és készen van. Ezért mostanában nem is nagyon tudtunk munka utána mászkálni. Én meg addig spanyoloztam, furulyáztam... Most gyakorlok, Réka jövő héten beköltözik a Való Világba, én meg itthon maradok egyedül. Úgy gondoltam mivel egyedül még nem igen tudnék munkák után járkálni, addig megpróbálkozok az utcazenéléssel. Sokan vannak itt Salamancában. Úgyhogy viszem a dorombomat, meg a furulyát, és azt a pár moldvai, illetve székelyföldi dallamot amit már megtanultam elfújom párszor, hátha valaki értékeli majd pár centtel. És persze közben falom a nyelvet. Most aztán muszáj lesz. Amúgy nem lakik mesze tőlünk az idős hölgy. Nagyjából 32 másodperc a lépcsőház ajtajától. :) Ja! Egyébként tényleg olyan mint a Való Villa. Be van kamerázva az egész ház. (Kivéve a fürdő, meg a Réka szobája). Ez azért van, hogy az idős hölgy fia bármikor ránézhessen otthon, hogy jól van-e a nagymama. Na mit szóltok? :-)
Tyűűű mennyiszer leírtam, hogy "idős hölgy" valójában Rékával mi rövidebb szóval emlegetjük, de így elegánsabb. :-D

Szombaton buliztunk egy kisebbet, de nagyon jól sikerült. Réka névnapja is a múlt héten volt, és egy koncert is a városba, ahol Réka egy ismerőse gitározott. Ide több ismerős is jött, úgyhogy előtte nálunk volt a találka, leteszteltük ismét az itteni borokat, beszélgettünk egy jót, utána pedig koncerteztünk, majd salsa, kumbia, meg egyéb latin-amerikai zenére táncoltunk. Nagyon jól érezte magát mindenki. :)

A héten még Réka szakdogával volt elfoglalva, de azért pár dolgot tudtunk most is intézni. Találtunk nekem egy informatikai tanfolyamot, ahol 50 órában Photoshop kezelést fogok tanulni. Igazából használtam már, de nagyon még nem mélyedtem el benne, úgyhogy nem lesz rossz. Bár szerintem alapszintű lesz. De akkor is, legalább napi 5 órán keresztül informatikával kapcsolatos spanyol szöveget hallgatok. Jövő pénteken kezdődik, és december 23-áig tart. Minden nap 16:00-21:00 óra között.

Ja, telefon szolgáltatót is váltottunk. Érdekes. Itt a saját ügyfélnek nem engedik, hogy a legolcsóbb csomagra átmenjen, az csak olyanoknak van, akik más szolgáltatótól váltanak át. Mi így tettünk, így bízunk benne, hogy olcsóbb lesz majd a telefonálás...

Mi is történt még... Ja igen. Ma elkezdtük, de holnap még fojtatjuk, és végigjárjuk az összes ideiglenes munkát közvetítő szervezetet a városban. Hátha akad valami.

Nem is tudom, de mindent nem is lehet leírni, amik történnek velünk... nagyon sok minden teljesen máshogy megy itt. Persze, nem lehet mindenre rámondani, hogy ez nálunk jobban működik. Mi úgy szoktuk meg, ők meg így. DE! Azért van pár abszurd dolog ebben az országban. Ha hiszitek ha nem, itt felértékeltük magunkat. (Mármint nem kettőnket, a mi nemzetünket). Elhiszitek, hogy itt a falvakban még csak modemes internet létezik? És az ilyen nagyvárosban is mint Salamanca, nem mindenhol érhető el net. Ez nálunk azért már nem krédés szerintem. Aztán a vásárlás. Itt néha az az érzésem, hogy talán még bocsánatot is kellene kérnem az eladótól, hogy megzavartam a nyugalmát azzal, hogy én itt vásárolni szeretnék. Nem akartalak ezzel fárasztani benneteket, de most már bele lendültem, úgyhogy leírom... :) Mikor a hangfalat, illetve Rékus gépébe memóriakártyát akartunk vásárolni. Több boltot megnéztünk, de az elsőt hamar otthagytuk. Bementünk, nézelődtünk, egyszer csak elénk áll valaki, és köszön: "Sziasztok!" Szó sem volt semmiféle: "Miben segíthetek", vagy "Mit szeretnének?" mondatról. De úgy gondoltuk, azért csak elmondjuk. Memóriakártyák érdekelnének. Mutatott két típust, mindegyik névtelen márka volt. Ma már minden boltban van Kingston is, ami a legjobb márka, kérdeztem is, majd el akarta hitetni velünk, hogy ezek a névtelenek ugyanolyan jók, semmi különbség nincs köztük. Majd mikor megkérdeztük, hogy van-e garancia rá, már majdnem lehülyézett minket: "Garancia?! Hááát... ember! Semmire sincs garancia. Na, jó, ha két napon belül elromlik, kicseréljük, de egyébként nem." :-/ Hmmm... Azért hogy kicsit megnyugodjak, felvilágosítottam, hogy a Kingston márkájú memóriakártyákra örök garancia van. Ezután már biztos voltam benne, hogy itt nem veszünk semmit, de azért érdekelt az ára a hangfalnak is,afelől is érdeklődtünk. Volt nagyon komoly, volt 70 eurós, és volt pici, ami nekünk kellett volna 25 euróért. Alig akarta levenni nekünk, mindenképpen a 70-esre akart rábeszélni. Na végül sikerült, levette. Nézegettük, megkérdeztük, hogy lehet-e a basszus hangerőt külön állítani. (Az otthoni kis 5 ezer Ft-os hangfalamon van, és nagyon szeretem. Népzenére több kell, hogy halljam a bőgőt, másnál meg lejjebb állítom. ;-) ). Na szóval nem érkezett válasz, hogy igen, vagy nem, még csak nem is jutott eszébe, hogy kihúzza a dobozból, és megnézze, vagy megmutassa, hanem majd leharapta Réka fejét, hogy: "Hát mit akartok már ennyi árér?! A drágább az biztos tud ilyet, de ez egy sokkal olcsóbb darab". Na itt már elkezdtem számolni 10-ig... Aztán Rékus leállította, hogy jól van már, csak kérdeztünk valamit, amire lehet igennel és nemmel válaszolni. Ezek után kihúzta a dobozából, megnéztünk, nem volt rajta, és otthagytuk. Egy elég nagy, komoly elektromossági bolt volt ez a városközpontban. Nem lehet azt mondani, hogy ez az egy ilyen, mert hasonlóan reagálnak a kérdésekre az összes boltban. Sőt, pl a telefonboltban mikor válaszoltak a kérdésünkre, és Rékával egyeztettük, hogy akkor hogy legyen, a srác már elő is húzta a papírjait, és pötyögött tovább a gépen, vagy épp elment a másik boltossal beszélgetni. Megvártuk, kérdeztük, majd a felelet után ismét ugyanígy tett... Aztán például a bárokban. Nincs itallap. Ha kérsz, fel vannak háborodva. Egy magyar lány mesélte azt nekünk hogy mikor kérte az itallapot, azt mondták, az nincsen, mondja mit kér, és azt hozzák. Erre ő "Még nem tudom mit kérek, azért szeretnék kérni egy itallapot, amin az árak is rajta vannak, és választok". Na végül nem hozott a srác neki, a három magyar lány kezdte keresni az itallapot, végül egy darabot sikerült találni valamelyik asztal alatt. Árak viszont azon sem voltak. :) Amúgy tényleg lehet benne valami, hogy pl este drágábban adnak mindent. Már nekünk is kezd gyanús lenni...

Szóval, van pár dolog ami szerencsére nálunk még nem így működik. Reméljük nem is fog! ;-)